Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Papírkosár apokalipszis

, 279 olvasás, Cs Nagy László , 0 hozzászólás

Gondolat

Ólmos szárnya van az időnek,
tollait a múló perc lopja szét.
Mögötte a tornyok is ledőlnek,
mi marad, csak porba vésett kép.

Lassan a nap is szertefoszlik,
sötét lesz nélküle az új világ.
Csonka órák suhogása hallik,
új szelek jönnek, új harsonák.

Gyűrt papírból lesznek emberek,
a józan gondolat csak hulladék.
Új formát hajtogatnak új kezek,
papírkosár lesz a menedék,

és nem lesz újrahasznosítva
lélek, mit az idő elkoptatott.
Bölcsességünk megoldja egy szikra,
tűzben leszünk örök kárhozott.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Árki Zsuzsanna


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 3
Kereső robot: 24
Összes: 43
Jelenlévők:
 · Destiny
 · Divima
 · Horváth István


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz