Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Veronikámnak szerelmünk évfordulóján

, 397 olvasás, santiago , 6 hozzászólás

Évforduló

Kezed melege
a tenyeremben,
szerelmed vére
fut ereimben,
e rozmaring sem
mutatná szebben,
amint szép szemed
arcomon rebben.
Ahogy itt ülünk
egymással szemben,
nyolc csodás évünk
elringat engem.

Mert ketten vagyunk
mi útitársak,
nyolc éve már,
s a napok szállnak,
időnk gyöngysora
fűz össze minket,
egy nap lezárja
majd szemeinket.
S amíg te alszol
én álmod őrzöm,
együtt álmodunk
egy messzi földön.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Évforduló
· Kategória: Vers
· Írta: santiago
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 36

Page generated in 0.0361 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz