Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fáj…

, 333 olvasás, vorosjudit , 0 hozzászólás

Halottak napja

Múltam szava éjben
még átölel engem,
gyúl a fáklya bennem,
mily sok a vesztem...
Csavargó érzelmek,
üvöltő magány,
nem maradt énnékem,
nem maradt anyám!
Nincs, aki átölel,
ki letörli könnyem,
hol van sok jó tanács,
mely körülvett bölcsen?
Szorul a jelenkor,
megnyílik a mélység,
elveszett világ ez,
hol a remélt kékség?
Egyedül vagyok itt,
velem a félelem,
árva a reszketeg,
megcsonkult életem.
Jer, anyám, jer hozzám,
csitítsd a lelkemet,
zavarj el egemről
minden zord felleget!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · gszabo


Page generated in 0.0502 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz