Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Önmagam keresve

, 242 olvasás, Yetisz , 0 hozzászólás

Sors

Megtörve,
elgondolkodva csendben
telik el egy perc,
testem belsejébe
szinte
a levegőt is nehezen szívom,
s tudom;
mi fog következni.

Az összeomlás
baljós közelsége
már jelez.
Megérkeztem.
Utam keresztezve;
lassú megállást int.

Megtorpanok,
szemem tágra nyílik;
az ösvények vakító fényében
elhomályosodik.

Mint, aki megvakult;
nem látom a helyes utat.
Önmagam körül keringek,
mint egy fel nem fedezett bolygó.

Várom
a hatalmas ősrobbanást;
a megtisztulás reményét fogom kapni,
s ha eljön;
tárt karral állok elé:
mosolyogva - őszintén.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Yetisz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 9
Összes: 21
Jelenlévők:
 · Gospel


Page generated in 0.0357 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz