Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Séta Primostenben…

, 201 olvasás, Alkony , 4 hozzászólás

Pillanatkép

Temető nyugszik a sziklás hegytetőn,
elbűvöl a kilátás, valamit súg
a szél, dallamot játszik sírok fölött.

Keringenek rikoltozó sirályok,
fölém tornyosulnak a fehér falak,
járok kőházak és szűk utcák között...

Az ablakokban pirosló muskátlik,
a pálmák és leander árnyékában
szerelmesen turbékoló galambok...

Sikátorok, hangulatos éttermek...
sültek, rozmaring és levendula,
a levegőben fűszeres illatok...

Állok a móló hullámtörő falán,
fehér hajó szeli a nagy kékséget,
szinte érint a déli romantika..

Szelíden, engesztelőn, simul hozzám
a tegnap még haragosan tomboló,
szeszélyes. Most végtelen harmónia...

Lassan megmártózik a vöröslő nap
a hűvös, de kristálytiszta tengerben,
a lázas morajlás suttogássá halkul...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Pillanatkép
· Kategória: Vers
· Írta: Alkony
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 19
Összes: 31

Page generated in 0.0396 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz