Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csendes eső

, 404 olvasás, Cs Nagy László , 8 hozzászólás

Gondolat

Esik. Tetőkön zengő halk altató.
Mint tollászkodó feketerigó,
úgy fénylik fenn sötét felhő-pihe,
és hull szikkadt gyökérre gyöngyszeme,
hólyagos-szürkéket álmodik a tó.

Az ég bozontja fák ágára hajol,
cseppektől fénylő levelek alól
kikacsintgat néha fürgén a nap,
mint fogasra akasztott fénykalap
billeg, a szomorú párával dacol,

reménye fénytelen, sápadt, fakó,
tócsák fodrain meg-megcsillanó
halvány tűhegy, utolsó gondolat,
befejezetlen végső mozdulat.
Esik. Tetőkön zengő halk altató.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 32
Jelenlévők:
 · boszorka


Page generated in 0.0521 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz