Fehér combod csak az enyém,
nincs olyan több a féltekén,
közötte a forró völgyed,
de nem enged be engemet.
Tőled igen messze vagyok,
hiába udvarolgatok,
nincsen semmi eredménye,
nem jutok be a völgyedbe.
Neked rokonszenves vagyok,
éppen azért próbálkozok,
talán oda is elérünk,
hogy az ágyadban fekhetünk.
Mikor közeledbe értem,
azon nyomban észrevettem:
nagyon vonzó a mosolyod,
mit szeretek: tőled kapok.
Az Istenhez imádkozom,
hogy minél több erőt adjon,
hadd elégíthesselek ki,
nem kell nekem megköszönni!