Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Amíg itt szendereg

, 312 olvasás, Pandora , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Világosság lesz az, ami láttat téged,
de ehhez majd mélyen, magadba kell szállnod,
hidd el azt, hogy ott van, amit ad az élet,
szabad lesz a döntés, nem kell soha várnod.

Itt az idő múlik, vele együtt léted,
benne tetteidért neked kell felelned,
- kiszárad a test is, ha szomjas a lélek -,
s hogy mindezt jól megértsd, messzire kell menned.

Így most, ahogy nézlek, piheg kicsi tested,
szuszókáló lelked még vissza-visszajár,
keresd azt a békét, itt is meg kell lelned,
ami fönt a mennyből érkezve ránk talál.

Látom míg az alkony és mesevilága,
mint éled fel benned, s hogy ringat szárnyain,
a szuszogó csendben kis pisze imákon,
hogyan lopja beléd a felnőtt álmaid.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Pandora
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 4
Kereső robot: 11
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Destiny
 · Divima
 · gszabo
 · Kavics


Page generated in 0.0408 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz