"Kék illatú reggelen:
harmatos a szerelem, "
Virágra száll jeltelen,
széjjelárad szemtelen...
Énreám is jutott – lám,
Rád gondoltam, hű Babám!
Tőle nedves pizsamám,
rendszerint úgy, hajnaltáj'
Ettől mindjárt felkelek,
a talpam is bizsereg,
Táncba én úgy vinnélek,
De szép lenne az élet!
Forogna is a világ,
mosolyogna száz virág...
Mosolyában fürdene,
akinek van kedvese.
Megjegyzés: Kui János hasonló című verse nyomán... L. Idézet