Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Apám keze

, 421 olvasás, nagyvendel , 7 hozzászólás

Apák napja

Gyermekkoromban
Éreztem hogy szeretett,
Fogta, simogatta
Arcomat, s kezemet.
Tőle örököltem
A nevemet, s
A szelíd lelkületet.
Örültem hogy ilyen apám lehetett.
Amit az életről tudok,
Tőle tanultam.
S a kezét mivel
Óvón terelgetett,
Felnőtté fogadva
Nyújtotta felém
Melynek mindig örültem,
Egy szép nap reggelén...
Ő hatvan éves volt,
Akár mint most magam,
Én tizennyolc lehettem.
Örömmel fogadtam,
Megtisztelésnek vettem.
Fogadd el te is
Tőlem ezt a kezet,
Amíg lehet...
Amíg csak lehet...

Megjegyzés: Apák napjára
2014 04 20

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Apák napja
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 3
Kereső robot: 23
Összes: 47
Jelenlévők:
 · Napsugár
 · Névtelen fiatal
 · Öreg


Page generated in 0.0452 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz