Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha én falevél volnék

, 293 olvasás, VDavid , 1 hozzászólás

Mozaik

Ha én falevél volnék,
a nyári záporban szívesen bőrig áznék,
megmártóznék minden cseppjében
miközben, kiráz a hideg a lágy szellőben.

Ha én falevél volnék,
a szivárványon túl a csillagokig szállnék
belekapaszkodnék a nap forró sugaraiba,
hogy a világ tükröződjön vissza minden mosolyomba.

Ha én falevél volnék,
az elmúlástól sem félnék,
hisz helyembe majd egy új hajtás bontogatja rügyeit,
kinek átadhatom a múlt tapasztalatait.

Ha én falevél volnék,
utolsó az élet fáján,
és ha már a napfényt is hiába várnám
akkor ember is hiába lennék, és az utam is hiába járnám...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 3
Kereső robot: 9
Összes: 36
Jelenlévők:
 · arttur
 · boszorka
 · varadinagypal


Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz