Ne félj élni,
ne félj nagyokat nevetni,
álmokat kergetni,
boldogan fütyörészni.
Éld meg a zenét,
éld meg a táncot.
Az élet ne adjon több láncot.
Járd a ritmust,
ropd a táncot, a sors adjon több boldogságot.
Kergesd a pillangókat,
told el a felhőket,
teljen a szíved csordultig szeretettel.
Élvezd a napsugarát a bőrödön.
A madarak csicsergését ezen a Földön.
Vidámság és csupa móka,
színes virágokat kössél egy csokorba.
Elmúlik egyszer az élet,
lélegzésemnek kicsiny kincse.
Oly sebesen tovább száll, akár egy madár,
kóbor lelkemben mi marad, üresség, bánat, vagy harag?
Az élet nem fekete vagy fehér, édes vagy keserű,
mindenből jut számodra falat,
de rajtad áll merre megy tovább veled a vonat.
Rajtad múlik hogyan élsz, hogyan szeretsz, s eszmélsz,
mert csak szívből tud az ember igazán szeretni,
mindenkinek meg kell tanulnia boldogan élni.