Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ketrecbe zárt szerepek

, 205 olvasás, VDavid , 2 hozzászólás

Ezek vagyunk

Feszegeted ketreced, szemedet lefeded,
de eme eszme, Te veszett fejsze nyele, Lenyeled..
Lenyeled e szeget, s szellemed e szegre felteszed.
Remeghetsz eleget, de befejezett lett e fejezet.

Könyörögsz köpönyegforgató kinevető
ki korlátozza kezeid kő kövön kötözve kínjain,
Kitépett körmeid ketreced keretén,
Kifigurázza kínjaid, kiszakítja könnyeid.

De dédelgetett díváid, dalolják dalaid,
durvulva darabjaidra darabolnak,
Diadalittas diktatórikus diplomaták
dorbézolva démonjaiddal délibábjaid duruzsolják.

Tömegben tömeges töketlenség,
tágabb tudatban, tudatos tudatlanság.
Tévhit, tétlenség, tövis tenyeredben,
tiporva tepernek, temetnek, testedben terjednek.

Szerek... Szerek szerkesztenek szerepeket,
szerelmeket szellemként szerepeltetnek,
szenvedélyes szemszögből széjjel szednek,
szemek százai szalutálnak, szavazataik szétdarálnak.

Vajon vissza várnak?
Végítéleted vakvilágnak, vakolt valóság!
Valódi valakik, vasban vannak valahol,
vért verítékezve vesznek végtelen veszteségbe.

Míg mi múzsákként morzsolódunk muzikelben.
Megbánásunk mutat múltbéli magunkra,
múló mélabú mámorító manipuláció
Magyarok maradtunk, mit mára megsirattunk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Árki Zsuzsanna


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 227
Regisztrált: 0
Kereső robot: 46
Összes: 273

Page generated in 0.1566 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz