Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Ünnep
    5. ›
  5. Pünkösd

Vers: Pünkösd

, 433 olvasás, Gősi Vali , 1 hozzászólás

vers, versek, ünnep, alkalom,

Ünnep

(Bíbor fényben nyílik...)

"Akkor megnyílik magától az ég,
s egy pici csillag sétál szembe véled."
Szíved kitárul, álmélkodva nézed:
ilyen csoda talán nem volt soha még!

Akkor megnyílik magától az ég,
hirtelen csitulnak a vihar-szelek,
messzire szállnak a borús fellegek,
a napkorong vörös, bíbor fényben ég.

Akkor megnyílik magától az ég,
bűn, betegség, bánat messze elvonul,
szeretet születik, kimondatlanul,
és tűnik a fakó, fáradt szürkeség.

Akkor megnyílik magától az ég,
bodzavirág bomlik, elnémul a szó,
fénylik minden ház, az asztal roskadó,
ilyen csoda talán nem volt soha még:

Pünkösd van, gyönyörű, születik a Szép!

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ünnep
· Kategória: Vers
· Írta: Gősi Vali
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 24
Összes: 34
Page generated in 0.0278 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz