Navigáció


RSS: összes ·




Memoár: Kígyóvonal XXIX.

, 256 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Szokássá vált az iskolában, hogy néha-néha szórakoztassák magukat a tantestület tagjai. Rendszeres születés-, névnapi, és más ünnepi mulatozásokat rendeztek, s azok a fiatal férfi- és nőkollégákat hozták közelebb egymáshoz. Kálmán, ugye, soha nem menekült a nők elől, újabb szerelmi hálóba került. Ő maga sem tudta, hogyan történt, de egyre több időt töltött az egyik tanítónő lakásán. Semmilyen közösségi rendezvényre el nem mentek – az ünnepi mulatságokat kivéve -, csak otthon szórakoztatták egymást. Sokszor olyan késői órákban távozott, hogy a házigazda figyelmeztette. – Ha maga tényleg szereti a tanító nénit, jobban kellene vigyáznia a hírnevére. Illenék tapintatosabbnak lennie, és tudnia kellene, hol van a határ. Mert azt azért tudja, hogy mindennek van határa.
Kálmán lehajtotta a fejét, nem ellenkezett. Talán ő is érezte, hogy helyénvaló a megjegyzés. Eszter soha nem neheztelt rá, akármilyen későn kopogott az ajtaján, s azt sem bánta, akármilyen későig maradt. Úgy érezték mindketten, hogy az nekik úgy jó, ahogy csinálják, úgyhogy a házigazda figyelmeztetése után sem változott semmi. Eszter úgyis kitartott mellette. Bizonyította a világnak, hogy tényleg tiszta, őszinte szerelemmel szerette Kálmánt. Mindent megtett, mindent elfogadott úgy, ahogy ő akarta. Várta türelemmel a napot, mikor bejelenti: ideje, hogy összeházasodjanak. De azzal a fiatalember örökre adósa maradt.
Kálmán munkáját, eredményeit elismerték, és nyilvántartották. Ez abban mutatkozott meg, hogy vezetői feladatokat bíztak rá. Az iskolai KISZ alapszervezeteknek tanárirányítója volt. S azt a kitüntető munkát Kálmánra bízták. Nem örvendett neki, de elfogadta. Arra számított, hogy a fedőnév alatt olyan elképzelését is meg tudja valósítani, amit másképpen nem lehetett volna. Elhatározta, hogy azt a kevés pénzt, amit a mezőgazdasági munkájukért fizetnek, arra használja fel, hogy gitárokat szerez az iskolának. Voltak tanulók, akik elég jól pengették a hangszert. Ahhoz a művelődési tevékenységhez, amit elképzelt, szükség volt a hangszerekre. A vásárt lebonyolította, a gitárok megvoltak. Csakhogy néhány nap múlva csörgött a telefon az igazgatói irodában.
– Igazgató elvtárs, a KISZ-irányító tanárával együtt, délután jelentkezzenek a rajonnál! Meg kell beszélnünk valamit, amit elkövettek a rajoni alapszervezet ellen. Háromkor találkozunk, ellentmondás nincs!
- Megértettem, titkár elvtárs, ott leszünk – válaszolta röviden az igazgató.
A tanítás befejezése után indultak, hogy a kijelölt órakor ott legyenek a nagyhangú főnököknél, és számot adjanak elkövetett bűnükről. Odaértek pontosan, de a főnök megvárakoztatta őket. Háborogni azért nem volt szabad! Egyszer aztán csak megjelent az elegánsan öltözött, hatalmának tudatában lévő rajoni első titkár.
– Jó napot, elvtársak. Kezdhetjük. Mi történt azzal a pénzzel, amit a mezőgazdasági munkájukkal kerestek? Hol van, mi történt vele? Nem érkezett meg hozzánk az összeg, – akármilyen kevés – annak be kellett volna érkeznie már hozzánk.
Kálmán vette a bátorságot, és pontosan elmondta a történteket.
– De hát azért még sem kellett volna a saját, nem létező szakállukra cselekedni. Meg kellett volna beszélni velünk, s csak a mi hozzájárulásunkkal valósíthatták volna meg tervüket. Ami különben jó elgondolás. Azt azonban jegyezzék meg, hogy minden csak a mi engedélyünkkel valósítható meg.
A főnök úgy engedte el őket, hogy még büntetést sem helyezett kilátásba. Hazamentek, és birkóztak tovább a feladatokkal.
Az eset azt jelezte a felsőbb vezetésnek, hogy Kálmánnak szüksége van a továbbképzésre. A tanulókkal ugyanis azt kell elfogadtatni, amit a felsőbb vezetés diktál. Hogy valami abból Kálmánra is ragadjon, KISZ táborba küldték.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Memoár
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Biró Erika

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 1
Kereső robot: 11
Összes: 19
Jelenlévők:
 · boszorka


Page generated in 0.0368 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz