Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Művészek a jövő szolgálatában

, 291 olvasás, F.Attila , 4 hozzászólás

Elmélkedés

Mindőjük sejti, hogy merre kéne, és hogy sokkal jobban kéne sejtenie. Csakhogy azt is jól sejtik, hogy a valódi fejlődés, önnön negatív, még nem igazi arcunkkal, más néven az elménkkel vívott szakadatlan és kemény harc! És ez nincs ínyünkre. Vagy csak az elmének nincs? Hm. De nincs mese, nekik a valóságról kell mesélniük! Élen járva, messze szökve vakmerőn, a tudomány és a politika útmaró gépezete előtt, a fent említett igen rögös úton! De a szellemi harcosoknak s kalandoroknak ez nem okozhat zavart, sőt... na jó, mégis. Ám a művészi szív, ha tényleg elindul, elmét félresöprő erővel, bátran ébredő tudattal, valót látó értelemmel, oly korlátlan és kimeríthetetlen csodákról számol be a lenti szenvedőknek, hogy az mindent megér! És nem kell aggódni. Nem kell félni. Biztos, hogy belehalunk. De nem a művész! Csak poros gönceit találja már, s hiába cibálja, őt utól nem érheti! Ő már száguld, bele a valódi létbe! Mert rászolgált! Mert kiutat mutatott, igazat hallatott, ajtókat láttatott! Mind hazaindulhatnak, kiket már annyira várnak, öröktől fogva!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Próza
· Írta: F.Attila
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 59
Regisztrált: 1
Kereső robot: 39
Összes: 99
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.0803 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz