Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ébredés

, 1069 olvasás, Alberczki László , 12 hozzászólás

Természet

Sötétből kitörő fény,
a pirkadat vöröslik.
A csillagok kihunytak.
A szép reggeli fények,
a csodás tünemények.

A természet is éled,
az erdő velem ébred.
A mező, és a virág,
énekel most a határ,
melenget a napsugár.

A kék vizek színében,
a fellegek szívében,
az élet tárul elém.
Messzeség, a nagy hegyek,
és a távoli völgyek.

Felhők foszlányain át,
nézem az égi csodát,
gondolatom vonalát.
Látom én - e szépeket,
az Isteni képeket.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Alberczki László
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 21
Jelenlévők:
 · mahoney


Page generated in 0.0512 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz