Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha felébredek

, 323 olvasás, Hoporty , 2 hozzászólás

Szerelem

Hasson a szád rám, mint vihar a porszemre,
kapjon fel és kavarjon őrült szerelembe.
Csorduljon túl poharad édes szavaimtól,
teljen be a kedved ölelő karjaimtól

Alkossunk mi ketten egyetlen egészet,
töltsünk ki egymásban kongó ürességet.
Forduljunk az éjből világosság felé,
arany szőnyeg terüljön lépteink elé.

Gyarapítsd tudásom, hogyan szeresselek,
zúzhassam a kételyt, mint rozsdás láncszemet.
Könnyáztatta testünk egymáshoz tapadjon,
tornádó, vagy orkán tőled el ne fújjon.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Hoporty
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 290
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 317
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2087 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz