Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Édes teherként

, 336 olvasás, Gősi Vali , 10 hozzászólás

Elmélkedés

Van, akin nem fog a démonok átka.
Van, aki véres öklét üvöltve
ártatlanok felé rázza,
de öntudatlanul hanyatlik végül hátra,
könyörülettől tiszta szemek
vakító csillogására:
megtorpan, ha kegyelem várja.
Szitok helyett csöndes imára vált,
gyengülő öklében enged a szorítás,
és megtörik gonosz varázsa.

Van, kit a sok bánat sem roncsol mélyen,
lelkén a béke bölcs derűt érlel.
Van, kit a sírás sava sem mérgez:
könnyei fényesre érnek
- s mint tenger „igazát” a gyöngyhalászok
féltett kincsükként csiszolják, óvják -
fény felé tereli ő is a sorsát:
ég-adományként éli,
s mint Krisztus a keresztjét,
csendben cipeli minden terhét.

Anyák hordják így
magzatukat
- édes teherként -
nem érzik súlyát.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Gősi Vali
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 30
Jelenlévők:
 · galamboki
 · quentin


Page generated in 0.039 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz