RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2015-04-21 14:05:01, 478 olvasás, vorosjudit , 4 hozzászólás
Sétálok az utcán szomorúan, kábán, egyedül, hallgatag, lelkemben sivatag. Lépteim koppannak, távolba roppannak, zöldellő tavaszon, magányos utamon... Elhagynak a hangok, oly egyedül vagyok, emberek köröttem, nem látok egyet sem, lépek csak monoton, át lélek-romokon, nézem a felleget, sírnék, de nem lehet. Lágy szellő borzongat, egyre csak dalolgat, fülembe hegedül: Egyedül, egyedül...
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς