Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tűzliliomok égtek

, 419 olvasás, Gősi Vali , 8 hozzászólás

Szerelem

Emlékszel?
Tűzliliomok égtek a kertben.
Kezedért nyúltam lassan,
a beszédes csendben meglapult
egy maroknyi vallomás,
félszeg gondolat,
feleslegessé váltak
akkor a szavak, csak egyetlen
halk mozdulat volt,
ami fontos maradt a szótlan estből:
egymásba font kezünk kerekre forrt,
majd lomhán elnyúlt árnyéka,
ami sokáig mozdulatlanul
megbújt a hintaszék alatt.
Aztán jött az a különös pillanat:
a holdfényben megláttam újra
lángoló arcodat:
szemed tükrén a fény cikázva,
hirtelen átszaladt.. -
tűzliliomok égtek a kertben
a csillagok alatt.

Megjegyzés: Wordsworth, William (1770-1850)
Táncoló tűzliliomok c. versére.
Ford.: Szabó Lőrinc

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Gősi Vali
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 8
Összes: 18

Page generated in 0.0346 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz