Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Az én ars poeticám

, 252 olvasás, dodesz , 7 hozzászólás

Ars poetica

Te kérdezed, mi késztet arra engem,
hogy olykor-olykor összerímezem
a szűz papírlapot, s olyan "veszetten"?
Csak ennyi válaszom: szegény kezem
a hangszerekhez ócska. Bár, ha rajzol
talán nem oly silány, mi látható.
S az énekem? Fahangja szinte karcol.
Szíven, tüdőn, veséken átható.
Akartam egyszer én a "vájolinnal"
zenélni, ámde nyűtt vonóm szegény
a húrokat kereste egyre, s kínnal
születhetett a gyatra zengemény.

Ezért barátom, írni kell nekem,
de szólj ha nem, s a tollat elteszem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ars poetica
· Kategória: Szonett
· Írta: dodesz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 34
Jelenlévők:
 · hazugsagok
 · PiaNista


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz