most egy kicsit csendben leszek
kint vihar dúl, csatázik a tudat
benn a tudatalattiban elveszek
nem élvezek e pillanatban semmit
s nem tudom, mikor élhetek
nem tudom, jelenleg kitől
és egyáltalán mit kérhetek
most egy kicsit csendben leszek
mert ha szó hagyja el számat
s igaz gondolat elmémet
meglehet, hogy szétverek
minden lelakatolt zárat
ezzel akaratlan is útjára
engedek egy szellemet
rozsdás testemben
foltozott szívemmel
nem veszek el
csak kicsit csendben leszek