Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ítélet

, 344 olvasás, halota , 1 hozzászólás

Gondolat

Az ítélkező méri ki,
jogi koholmányokkal, a jó határát,
és jaj a pislogó rossznak, ha átlép rajta.
Aki ítélkezik azt hiszi
a hímzett jót és a rossz bájvarázsát,
a bozontos igazság
minden aranyszálát
szét tudja választani.
Pedig a dekoltázsban
a jó ívelt előnye
gyakran csupán a rút előképe,
és az út végén a szépség
káprázata helyett a csúf áll.
A világot a Mindenható teremtette,
de a Törvényeket
a kielégületlen ember írja,
akkor is,
ha a könyörületes Istenére hivatkozik.
A felmentő akarat
mindenkinek hoz valamit.
A bírói arc rezzenéstelen
mondja ki az ítéletet.
De minden judicium kétarcú.
A szűk-gallérú döntés
helyett a legtisztább jellem végszava
a végzet csomóját is kioldhatja.
Nem tudhatjuk
a bársonyfüggöny mögött a hatalom
miféle vad-suhanca rejtekezik,
s a szent igazságért ki feni
a pokol fegyvereit.
S eltelve a gyásszal
felmerül a kérdés:
vajon nem tévedés-e minden
Földön meghozott ítélet?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: halota
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 7
Kereső robot: 21
Összes: 45
Jelenlévők:
 · Bánfai Zsolt
 · Divima
 · Kavics
 · Magyar Anita
 · Öreg
 · PiaNista
 · Tiberius


Page generated in 0.0436 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz