Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Ordítva

2015-04-04 12:57:37, 471 olvasás, M_Laurens, 4 hozzászólás

Fájdalmaimmal nem terhellek,
pedig a némaság gyilkos gödör:
e nyomorult földön jó-páran élnek,
kiknek sorsa vidámság és gyönyör.
Boldogok, hogy fájdalmat nem találva,
sorsukat megáldotta a magas ég,
bezzeg Én: ordítva kiáltok átkot,
hogy élettel vertek meg: valaha rég!

A végzet tesz a nyomorultra!
Piszkálva minket, röhögve jár
és üdvödet szanaszét dúlja:
akár csak egyetlen hazád a tatár.
Azért is...! Terheit sarokba dobva,
e száj üvöltve, átkozva perel,
e test görcseibe rángva izzik,
haragját teremtőjéhez küldve fel!


Megjegyzés: (Pest - Buda 2015. március 19-21.)

Segélykiáltás

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:

A verset Kováts Péter_skorpió barátom adja elő.


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Vers
· Írta: M_Laurens
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Destiny
 · Divima
 · Kavics
 · Trex


Page generated in 0.0587 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz