Navigáció


RSS: összes ·




Prózavers: A gazdi cicája

, 369 olvasás, Alberczki László , 6 hozzászólás

Somolygó

Egy puha ágyon pihengetek, szunyókálok, ha felébredek, dorombolok. Mosakodok, és a husira gondolok, de egeret nem fogok. Nem kell már a szőrös egér, a rántott hús csak többet ér.

Elcsenem a husikát, megtömöm a pocikát. Egy kis tejet is lopok, mert már nagyon szomjas vagyok. De nagy az én bánatom, mert a lelkiismeret bánt nagyon. A fejem lehorgasztom. Szól nekem a gazdikám, " mit tettél te kis zsivány? " Bebújok az ölébe, fejem leteszem a kezébe.

" Finom volt a pipi husi, amit nekem el kellett lopni. " Mosolyog a gazdikám, " ejnye, ejnye kis cicám. " Látom már, nem fog haragudni rám mert én vagyok a cicája, a " kis zsiványkája. "

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Prózavers
· Írta: Alberczki László
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 2
Kereső robot: 18
Összes: 35
Jelenlévők:
 · A-ny
 · PiaNista


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz