Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Visszatérés(?)

, 242 olvasás, Destiny , 9 hozzászólás

Elmélkedés

Nem lehet visszatérni. Vagyis nem teljesen. Ahogy kilépek a pillanatból, máris minden rohan tovább, anélkül, hogy nyomom maradna. Ahogy a folyó sem veszi észre a medréből kivetődött követ.
Elég lett volna egyszer megszületnem, nem négyszer. Vajon hányszor kell még elmennem és visszajönnöm?
Az elsőt lehet, hogy én akartam, ha igaz, hogy mi választjuk ki hova, mikor, kikhez szeretnénk leszületni. Az is lehet, hogy semmi beleszólásom nem volt, és ennek már ennyi idő távlatából jelentősége sincs. De az biztos, hogy a többit egyáltalán nem kértem. Pedig állítólag a sorsunkat mi irányítjuk. De melyik részét?
Ha rajtam állt volna, biztos, hogy nem történik meg a baleset. A baleset, amibe majdnem belehaltam. De csak annyira, hogy Anyát átkísérhessem a túloldalra. Ő ott maradt, én hónapokig harcoltam, hogy visszatérhessek. Összetörve, bénán, elölről kezdve szinte mindent. Megerősített, harcossá tett, és úgy hittem, ezzel már előre kifizettem minden számlát.
Tévedtem.
Ha rajtam állt volna, biztos, hogy nem fekszem egy utolsó sóhajra várva, mindent feladva egy kórházi ágyon, ahová majdnem későn észrevett tüdőembóliám fektetett. Semmi mást nem láttam, csak párom és lányom arcán a néma imát. Hónapokig harcoltam, hogy visszatérhessek. Legyengített, de harcos maradtam, és úgy hittem, ezzel végképp előre kifizettem minden számlát.
Tévedtem.
Ha rajtam állt volna, biztos, hogy nem állok párom ágya mellett, hallgatva a lélegeztető monoton szusszanását, a monitorok egyenletes csipogását, tudva, hogy talán órák, napok múlva elmegy, és elviszi magával a lelkem.
Nem harcoltam, nem akartam visszatérni. Mégis itt vagyok. Lányom a "suttogó", ki látja nyughatatlan szellemem. Máshonnan nem hiányzom. Ahogy kiléptem a pillanatokról, máris minden rohant tovább, anélkül, hogy nyomom maradt volna. Ahogy a folyó sem veszi észre a medréből kivetődött követ.
Nem tudom, van-e még kiegyenlítetlen számlám.
Nem lehet visszatérni. Vagyis nem teljesen.
Mindig maradt belőlem valami odaát.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Próza
· Írta: Destiny
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 4
Kereső robot: 11
Összes: 25
Jelenlévők:
 · alfabata
 · Bóta Erika
 · Nick Jagger
 · placebo


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz