Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Neveddel alszom el

, 307 olvasás, Destiny , 6 hozzászólás

Fohász

Nélküled valahogy
fakóbbak a színek.
Sápadt nappalok,
pasztell éjjelek
adnak kézről-kézre.

Csitul a kín, vagy én
lettem keményebb,
képes vagyok hinni
a tavaszi szépnek.

Néha még szégyellem
hogy tudok nevetni,
nélküled.

Mikor ölébe von az est,
kezed nem simít testemen,
szíved nem dobban
egyszerre szívemmel,
s ha csillagos éj
leple rám simul,
- mint halk imával –
neveddel alszom el.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: Destiny
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 27
Jelenlévők:
 · Kavics


Page generated in 0.0401 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz