Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Földöntúli bosszú

2015-03-14 13:05:02, 272 olvasás, Csehi_Tamas , 0 hozzászólás

vers, versek, düh, harag,

Vérben úszó szemeimmel tekintek a múltra,
mindenki kit egykor szerettem, mostanra már hulla.
Sátán ellen fellázadok, nincs sok választásom
úgysincs itt már maradásom.
Előhívom rejtekéből,
abroszt csinálok bőréből.
Megbánja mit művelt velem,
ha vérével mosom kezem.
Sose kezdjen többé velem,
mert a nyakát kitekerem.
Nem akadályoz engem semmi,
úgy lehet embernek lenni,
ha nem félsz kezed tűzbe tenni.
Bosszúszomjas ordításom, felhallik az égig,
lent a pokol fajzatja mind a nevem félik.
S meghunyászkodva, vigyorral a bocsánatom kérik,
de legbelül, hogy, megbocsájtok ők is nagyon kétlik.
Bosszúszomjas már a lelkem ezt még ők is érzik,
de kopott lelkem attól még a jóságtól fénylik.
S amíg a világon vagyok így is marad végig.

Kinyomtatom