Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Minduntalan

, 296 olvasás, Székács László , 5 hozzászólás

Gondolat

porzok,
előbb be, majd helyemről
a mennyekbe, a boltba,
unokám küldött, négy múlt,
játsszunk, mennyboltost,
kérdi, mit lehet venni
ott,
most,
és majd,
és kell e

felporzok hát,
tisztelettel szétterülök,
kérve fényt,
hogy lássak

a földből felmagzottam,
anyám és apám hullámain,
virágzást láttattam,
mind, mind, nyíltak sorra

néha már talán
fáradt mindunottan,
de minduntalan,
lehet,
unos untalan válaszként
a mindenségnek,
bocs, esetleg félreértve

talán nem hiába választottak
ide,
illatok felsejlő és villanó
formavilágába,
visszacsatoló rezonálássá
szelidítve

a mennybolt nyitva,
éjjel-nappal,
minden kapható,
unokám mindezt tudta,
viccelt velem, kíváncsi,
emlékszem-e,
hiszen ő nemrég jött,
onnan,
Nappal

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Székács László
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 39
Jelenlévők:
 · Kócos
 · Ravain
 · taxus_baccata


Page generated in 0.042 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz