Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szárnyak a fiókban

, 364 olvasás, Alkony , 3 hozzászólás

Sors

Egysíkú valóság,
egy sablonban élve.
Ingerszegény óhaj
kínzó szürkesége.

Egyhangú körforgás
örökölt szisztéma,
fojtott lendületben,
a vágyódás néma.

Foltozott cipőt húz
az álmodott szándék,
szárnyak a fiókban,
csak gondolat játék.

A szem simogatja,
már-már fel is ölti,
a monoton szigorú
uralkodón költi.

Elveszett pillanat,
a jelen vágytolvaj,
szárnyak a fiókban,
zugba rejtett sóhaj...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Alkony
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 29
Regisztrált: 0
Kereső robot: 10
Összes: 39

Page generated in 0.0434 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz