Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kereslek

, 444 olvasás, vorosjudit , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kereslek, merre vagy...
Kérlek, ülj le mellém,
édes közelséged
oly szívesen venném!
Fáradt nap borúja
ágálva küzd bennem,
jöjj ide kedvesem,
fogd meg a két kezem.
Erőt kérek én most,
kedvet a holnaphoz,
sok, előttem álló
szürke hétköznaphoz.
Szemedben pici fény
apró lángra lobban,
s érzem majd szeretlek
jobban, egyre jobban.
Lelkemből a hideg
így tán messzire száll,
s rohanhat az idő...
Ha soha meg nem áll
sem számíthat többé,
csak ez a pillanat,
szemedben kigyúló,
hajnalfény-virradat,
mely tudom, számomra
mennyi szépet ígér,
s egyszer majd csillagos
végtelenbe kísér.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 35

Page generated in 0.0393 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz