Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Halottakkal járok

, 188 olvasás, Bandinator , 0 hozzászólás

Halottak napja

Néma temetőben sétáltam éjjel.
Mindenhol lángok égtek
az elhunytak emlékére.
Lassan botorkálok a sötét sírok között,
a temető csendje halkan csörög
a gyertyák fénye fölött.

Piros lángok égnek s velük boldog egy halott lélek.
Minden láng egy elmúlt élet,
értük gyúltak ma a fények.

Elsétálok egy fehér angyal mellett,
ott megtalálom a keresett helyet,
majd gyertyát gyújtotok csendben.

Nézzük ketten a lángot ahogy lobog.
Nagyapámmal nézzük aki most boldog.
Boldog míg leég a gyertya végleg,
de melege bennem újra éled
s a megszürkült emlékek filmje pörög
a már ködös szemem elött.

Nézzük
ketten
a lángot
és milliók néznek millió lángot
mi most
összeköt
minket
az élet
fáján
a gyökértől
a lombkoronáig

Megjegyzés: /emlékezés/
2013 nov 3

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: Bandinator
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 2
Kereső robot: 9
Összes: 21
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.037 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz