Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vers a két nagy elefántról

, 472 olvasás, barnaleslie , 10 hozzászólás

Somolygó

Élt egyszer egy nagy elefánt…
hol, azt már nem tudom,
de akkora ormánya volt:
túltett száz mammuton.

Fülei az égig értek,
s ha úgy hozta kedve,
a tikkadtan tűző napot
meg-meglegyezgette.

Ormányát ha fölemelte,
túllendült az égen,
kinyújtani így se bírta,
csak oldalvást, srégen.

Hasa alatt felhők úsztak,
madarak repültek,
s a fáradt éji csillagok
a nyakába ültek.

S mikor száját kitátotta
danolós kedvében,
a hold abba bekocsizott
a Göncölszekéren.

És oly vaskos volt a lába,
(s ezt szorozd meg néggyel!),
két hétbe telt körbejárni
lökhajtásos géppel.

------------------

Tudom, másik elefánt is
szerepelt a tervben…
de örülök, hogy ez az egy
elfért e kis versben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: barnaleslie
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11
Összes: 24
Jelenlévők:
 · Bóta Erika
 · Tollas


Page generated in 0.0389 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz