Fényt követve folyó parthoz érve
furcsa hangok jönnek én elém be.
Már a fény is furcsa, de a hang mit hallok
az maga a csoda.
Ágica – Ágica ismétlődik vízhang mögé nem rejtőzik.
Eltelik egy kis idő madarak röppenek elő
csőrük dalra fakad Ágica-Ágica te vagy a csoda maga.
S már látom is magam előtt arcodat megformálták:
Az Isten nők.
Mit is mondhatnék én neked galambom,
éltessenek az Istenek a névnapodon.