Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lelkem mélyén

, 393 olvasás, kyklopsz , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

Lelkem mélyén,
zsigereim bugyraiban,
zegzugos álmaimba veszve
gyakran léteztem sok
hegyi óriás között,
ekkor velem együtt
eltörpült minden más
és ilyenkor belém mély
megnyugvás költözött.
Nem vitás, ez a lét
elrepít felhők fölött
egy szivárványhídon át
a csodák panteonjába.

Így láthatom, miként él
Dávid és Góliát,
hogy védelmez kapuként
a Hélioszi kolosszus,
a küklopszok által vetett tűsziklát,
miként uralkodik a zord
tájon a Parnasszus,
megtapasztalhatom Ymir
testéből teremtett világot
s anno gyermeki énemben
Gulliver hogy világlott.

Ábrándos lelkem mélyén
gyakran ábrándozom,
hogy én is felnövök egyszer
és túl a beszűkült határokon,
a rám szórt összes átkon
átkonvertálom képzeletem
magasztos képeit
a látni vélt álmokon,
hogy körülöttem valóban
hús-vér óriások élnek
és befogadnak maguk közé,
ha én bármit is kérek.
Hogy valóban taposhatok
valós, létező nagyok
által létrehozott életteret
és netán akár én lehetek,
ki nem csak képzelegve,
szendergéseim alatt
léphetek nagyjaim lábnyomába.
Ki nem csak csukott szemek
szempillái mögött tekinthetek meg
igaz, tiszta szívű embereket.

Néha még lelkem mélyén
álmodom csendben,
hogy nem csak képzelem
e misztikus hős-világot,
hol a lelkek fölött tiszta szívű
angyalok szárnya rebben.

Néha még álmodom
s ez így is van rendben.

Csak attól rettegek,
hogy az álmomról a fátyol
egyszer csendben fellebben,
majd szemem kinyitva
ugyanazt látom a szivárvány
színeinek szétrebbenése után,
mit szendergésem előtt éltem
évtizedek óta tudatlanul
és még oly abszolút bután,
akár bebábozódva a felemelő
szárnyreppenést váró hernyó.

Bezárva magamat kizárva,
mert azt sulykolják belém,
hogy nekem ez így jó.

Lelkem mélyén már rettegek,
mert érzem, hogy a fellegek
eltakarják azt a parányi fényt,
mit küldött felém álmom,
mi adott még parányi reményt.

Lelkem mélyén,
zsigereim bugyraiban,
zegzugos álmaimban elveszve
csak a múltban létezem,
ahol minduntalan, folyton,
összekulcsolva két kezem
próbáltam hinni látomásaimban,
de azóta is magányosan vétkezem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: kyklopsz
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 202
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 234
Jelenlévők:
 · Atime


Page generated in 0.3376 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz