Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Az öreg Paraszt

, 408 olvasás, Alberczki László , 6 hozzászólás

Gondolat

Ballag az öreg paraszt, kapa a hátán, megy a munkába, kapálni a kukoricába. Ruhájáról már rég leesett a gombja, de ezt egy bála-madzag megoldja. Kabátja felső zsebe dohánnyal és csikkel van tele. Kezében táska, benne kenyér zsírozva, és két nagy vöröshagyma. Ahogy megy a mezőn keresztül, szeme a Vadsóska-bokrokra vetül. Már éppen szedné a sóskát, akkor egy bokorból egy nyúl szalad át, és inal veszettül. Az öreg mosolyog magába, a kapát a válláról gyorsan leemeli, és a kapanyéllel a nyulat fejbe lövi. A tapsifüles megáll, és nem szalad tovább. Ahogy kiér a kukoricaföldre, a nyuszit megnyúzza, és a husit egy nyársra felhúzza. Nem kell már a kenyér zsírozva, finomabb a nyúl sült húsa. De megszomjazik, és a közeli patakhoz igyekezik. A békákat elzavarja, csak hogy a szomját oltsa. Mivel a harangszó a delet húzza, lefekszik egy hűs bokorba. Ilyen kemény a paraszti munka.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Próza
· Írta: Alberczki László
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 3
Kereső robot: 18
Összes: 37
Jelenlévők:
 · A-ny
 · Öreg
 · PiaNista


Page generated in 0.0449 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz