Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az öreg Télapó, avagy a Mikulás is emberből van

, 521 olvasás, engs , 5 hozzászólás

Mikulás

Lebben a szélben, hosszú szakálla,
szaporán toppan a hótaposó,
röppen utána piros palástja,
míg a talpa alatt roppan a hó.

Hideg, jeges szél fúj a szemébe,
de siet, mert a sok gyermek várja,
és Ő érzi mit kap majd cserébe,
ha teljesül az Őt várók vágya.

Végül az ajtón koppan a botja
amely azonnal sarkig is tárul,
forró kandalló melegét ontja,
s daloló aprónép hada bámul.

"Télapó itt van…" csendül a kis dal,
s melegség száll az ember szívére,
dalol mindenki, vén és fiatal.
S könnycsepp csillan Télapó szemébe.

Zörren a zacskó és nyílik a zsák,
kutatnak már a kis apró kezek,
előkerülnek a jó lakomák,
a cukorkák, és a csoki szelet.

Mosolygó arcok, és sok ártatlan,
vidám, ünneplő gyermeki lélek,
csak Télapó üldögél fáradtan,
s teát szürcsölve, a tűzbe réved.

Nehéz a zsák, fáj a háta tőle,
a csizma is bánja a tyúkszemét,
tele is van már a hócipője,
és botja is feltörte a kezét.

De mennie kell, mert várják nagyon,
Írnak, és hívják a levél hegyek.
Válaszol gyorsan: Élek még, vagyok,
várjatok reám, sietek, megyek!

A szánkó már rég,(fenyő)gallyra ment,
a (vén)rénszarvas is öreg nagyon,
egyedül én állom még a telet,
én járom utam, jégen és havon.

Hiszem megérte, a szeretetért,
a mosolyokért, amiket kaptam,
a sok-sok csillogó gyermek szemért,
mikben magam boldognak láthattam.

Elfáradtam, hát indulok haza.
Fenn, felhőkön át arra haladok,
hol vár rám egy csendes meleg szoba,
és egy hosszú, szép álmot alhatok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mikulás
· Kategória: Vers
· Írta: engs
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 22

Page generated in 0.0397 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz