Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Bányai Júlia

, 277 olvasás, dvihallyne , 0 hozzászólás

Elmélkedés

( 1824 – 1883 )

A szabadságharc szelleme
hölgyeket is ébresztgette.
Férfiak döntöttek: harccal
nem vehetnek részt ők benne.

Betegeket ápolhatják
az is nemes cselekedet,
ám a fegyver forgatása
a nőknek meg nem engedett.

Akadt azért jó pár asszony
aki cselhez folyamodott,
férfi névvel és mundérban
mégis felvette a harcot.

Ezernyolcszázhuszonnégyben
jött egy kislány napvilágra,
édesapja a kincstári
sóbányának a munkása.

Család megélhetéséhez
neki is dolgozni kellett,
gazdag bárói családhoz
szolgálni évekre elment.

Ám ez nem elégíti ki
kalandvágyó természetét,
cirkuszban műlovarnő lett
ott folytatta az életét.

Cirkuszi pályával végül
ő hamarosan felhagyott,
mikor Sárossy Gyulával
kötött boldog házasságot.

Ám néhány hónap után a
szegény asszony özvegy maradt.
Bécsbe utazott ahol már
láthatja a forradalmat.

Férje aki régen halott
behívót kap a seregtől,
papírjait kihasználva,
megválik civil élettől.

Kitűnt a társai közül
bátorsággal, vitézséggel,
jutalmazták, kitüntették
tetteit őrmesterséggel.

Hősiesen küzdött Bemnek
az erdélyi csapatában,
lábát gránát sebesíti
a véres piski csatában.

Nem súlyos a sebesülés,
szolgálatát folytathatja,
ellenség élelmet vivő
szekereit is elfogja.

Gyulafehérvári ostrom
újabb dicsőséget hozott.
Két szurony szúrás érte,
súlyos sérülést okozott.

Hősiességéért megint
előléptették: hadnagynak,
sebesülten megy csapattal
gránát csapódik hátának.

Túlélte még azt is de már
egy hosszabb pihenő kellett,
miután lassan felépült
szolgálatra jelentkezett.

Kolozsvárról vonult vissza
délnek a magyar haderő,
fedezésükért felelt nagy
bátorsággal e bátor nő.

A szekerek voltak hátra
köztük a sereg pénztára,
kozákok támadtak akkor
a hadnagynak csapatára.

Túlerővel szemben tudta,
hogy reménytelen a csata,
ám katonáinak élén
ő mégis bátran vállalta.

Egérutat nyertek közben
a menekülő szekerek,
harctól legyengült Júlia
a lováról is leesett.

Szerencséjére egy patak
medre fogadta be testét,
kozákok azt gondolták, hogy
halál okozta elestét.

Vigyázva ment csapatához
az éjszaka leple alatt,
csatája a kozákokkal
újabb dicsőséget arat.

Főhadnagyi rangot kapott
a szekérhad menéséért.
Újabb veszélyt vállal harci
helyzet kikémleléséért.

Női ruhába öltözött,
Zsibó és Déva között járt,
kikémlelte ellenségnek
erejét, harci vonalát.

Sikeres szolgálatáért
századosi rangot kapott.
Szabadságharc leverése
után külföldre utazott.

Makk- mozgalom részese lett.
Követőket leleplezték,
akiket elfogtak mindet
kegyetlenül kivégezték.

Júliára ez várt volna,
elhagyta hát az országot.
Politikában csalódott
a harcokkal is felhagyott.

Kairóban telepedett
le, ahol vendéglőt nyitott.
Számára már csak ez jutott,
amit a sorstól kaphatott.

Ott hunyta le ő szemét, a
híressé vált bátor asszony,
tetteit el nem feledjük
örök békében nyugodjon.

Megjegyzés: Pivárcsi István írása alapján.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: dvihallyne
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 25
Regisztrált: 3
Kereső robot: 12
Összes: 40
Jelenlévők:
 · bArthAKata
 · Kavics
 · Tiberius


Page generated in 0.0424 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz