Tudatállapotom ellepte a homály,
Nyugodtnak tűnök, de ez csak álca
A rend, mit rajtam uralkodni látsz,
Csupán vihar előtti csend, csalóka látszat.
Nem szólok, de bennem egy szunnyadó vulkán
Kitörni készül, amíg te gyanútlan alszol.
A lágy szellő mára már pusztító orkán,
Mi egykor gyengéden simogatta arcod.