Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Halottak ünnepe

, 371 olvasás, engs , 12 hozzászólás

Halottak napja

Az Új köztemető útjain lépdelek,
hullnak köröttem az őszi falevelek.
Bágyadt napsugarak fürdetik a tájat,
vidám kis mókusok a fákon ugrálnak.

Színes levélpompa díszlik a sírokon,
s pihen körülöttem a sok kedves rokon.
Másoknak hamvait a szél vitte tova,
"porból-porrá leszünk", mondja a biblia.

Szeretek ilyenkor magamban sétálni,
egy-egy sírnál némán, kicsikét megállni.
Megcsodálni egy-két mohos kőkeresztet,
s emlékek jönnek, mi rájuk emlékeztet.

Óbudai sírban még több a halottam,
nyugszanak csendben, de mégsem elhagyottan.
Emléküket őrzöm, soha nem feledem,
gyertyákat, virágot sírjukra helyezem.

Csépai temető, sok-sok sírhalmai,
itt alusszák álmuk nejem rokonai.
Édes szülei és sok más kedves rokon,
reájuk emlékezünk ezen napokon.

Halottak napja van, halottak ünnepe,
lelkem fájdalommal, hiánnyal van tele.
A sor előttem csökken, egyre-másra fogy,
és nő azok száma, ki mára elhagyott.

Tudom, Ők nincsenek itt, e kereszt alatt.
Itt a földben csak a porhüvelyük maradt.
Lelkük odafenn, a mennyországban örül,
s boldogságban ülnek a Jó Isten körül.

Budapesti urnák, vidéki sírhantok,
fénylő csillaggyertyák, hófehér "krizantok",
versenyt világíttok sok ezer csillaggal,
míg szállnak imáim, fájdalmas sóhajjal.

Az esthajnalcsillag fenn ragyog már régen,
s drága halottaink várnak fenn az égben.
Kinn állok az éjben feltartott karokkal,
s fájdalmam üvöltöm éji farkasokkal.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: engs
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 16
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Tiberius


Page generated in 0.038 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz