Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyámnál

, 487 olvasás, vorosjudit , 2 hozzászólás

Halottak napja

Talpam alatt megroppan a kavics,
előttem néma a sírhalom…
Gyertyáknak fénye most mennyekig ér,
szorítja torkom a fájdalom.

Kedves, jó anyám sóhaját hallom,
lágy keze érinti arcomat,
emléke izzik, könnyeket indít,
idézve régi, szép napokat.

Virágot hoztam, s temérdek hálát.
Hiányzik nagyon, szerettem én…
Érzésem lángja, fájó szívemben
időkön túl is örökké ég.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 26
Jelenlévők:
 · gszabo


Page generated in 0.0377 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz