Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Magamra terítem

, 609 olvasás, Kosztolányi Mária , 14 hozzászólás

Sajgó lélek

Állok a régi óra alatt,
oly gyámoltalan vagyok.
Üresre fogytunk,
úgy elmentek a napok…
Itt vagy még, Istenem?
Régen itt voltatok,
Te, a hit,
és a szerelem.

Egyedül vagyok?
Roskatag szekrény,
öreg szagok…
Marasztalnak, hogy várjalak,
de mennem kell.
Majd jövök
amint tudok…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Kosztolányi Mária
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 70
Regisztrált: 4
Kereső robot: 8
Összes: 82
Jelenlévők:
 · arttur
 · galamboki
 · hegeanna
 · Tiberius


Page generated in 0.0629 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz