Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szerelem-rétes

, 617 olvasás, bacsol , 6 hozzászólás

Szerelem

Puhán hintett porcukor takaró alatt
izzadva perzsel gőzében a szenvedély.
Érzékekben öntudatlan vágyként hasadt
ízeknek lusta csókja ajkamon édes:
tányéron kacérkodó ropogós rétes.

Lisztes múlton nyújtott szerelembe csavart
lágy töltelékként éjjelek és nappalok.
Világ elől kockás konyharuha takart
friss hajnalok ölén eszmélő szerelem:
reggeli csókom megpihen a szemeden.

Hajamra szórva már porcukor fehéret,
magamban csupán ízetlen tészta vagyok.
Ízes süteményhez kell a szívverésed!
Egymásba olvadva lesz belőlünk rétes:
gőzében izzadó, ropogós és édes.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: bacsol
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 313
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 342
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.201 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz