Navigáció


RSS: összes ·




Vers: ölelkező sáskévék a parton

, 263 olvasás, Pekka , 0 hozzászólás

Hiányzol

merre kiáltsak, mit vontat a hínár
fonadékából menekülő múlt
süllyedő hordaléka – a letűnt
egyszer volt megértést, mint
az ölelkező sáskévék a parton, kik
odavetett magányukban csak fekszenek egymáson.
villogó fényekből őrzöm lágy vonásaidat,
egyszer, talán összerakom egy dús-keblű hajnalon
és veled táncolok, avarlepkék pergő szárnyú
ritmusában – ahol azok az őszi biennálék
kiállítják elszínezett leveleiket.
mi vagyunk ketten, te már a túloldalon
s én nem látom víztükör homlokod
halványuló emlékét; benne
riadt szemű szitakötő mosolyodat.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 8
Kereső robot: 14
Összes: 39
Jelenlévők:
 · arttur
 · Bádogbögre
 · Divima
 · hazugsagok
 · Kavics
 · nagyvendel
 · northman
 · Öreg
 · Ravain


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz