Navigáció


RSS: összes ·




Dal: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Dreaming wide awake

, 681 olvasás, szallokadallal , 0 hozzászólás

Műfordítás

Dreaming wide awake

Silence hits me like a moving train
There's noise around me, it's my heart that froze within
Nothing left to say, ever since you've been gone
So I chose not to tell anyone

Eyes wide open but groping in the dark
living in the past, afraid to make a start
gave so much loving that his heart was all but left behind
no more to give to another, it may've shriveled up and died

All every child ever wants is to live up to childhood dreams
But as we grow into adults, dreams are lost it seems
Two children playin' together, we were dreaming wide awake
Some things'll never change, no, they simply stay the same

Your arms around me gave me wings to fly
You stood by me, when no one was by my side
And when the winds they left the sky, you lifted me way up high
I only know the love that you had inside

Falling through our lives so helplessly,
it's hard to fathom so suddenly
Us dreaming wide awake together,
that's all that's left for me
A childhood dream's what I'm chasing constantly

But now, everything's different, the veil of time,
it dims my dreams, they seem so distant.
Sometimes (I) wish I'd forget them, that they were ever a part of me
but they're not leavin' they're not goin' away

Falling through our lives so helplessly,
it's hard to fathom so suddenly
Us dreaming wide awake together,
that's all that's left for me
A childhood dream's what I'm chasing constantly
A childhood dream's what I'm chasing constantly


-----------------------------------------


Eredeti cím: Ébren álmodók
Zene és szöveg: Molnár Ferenc "Caramel"
Album: Lélekdonor, Tom-Tom Records, 2010


Ébren álmodók

Úgy zuhant rám most a csend
Hangzavar van, csak a szívem néma bent
Nincs mit mondanom vagy inkább nincs kinek
Ezért nem mondom el, senkinek

Ki nyitott szemmel és vaksötétben él
Ki a múltban jár és a mában lenni fél
Annyira szeretett, hogy minden érzést otthagyott
Nem tud már miből adni, talán végleg elfogyott.

Az ember csak egyet akar, az álmaihoz felnőni,
Mire felnő, az álmokat lassan elfelejti…
Mi együtt gyerekek voltunk a két ébren álmodó
Valami így marad, már sose változunk.

Két karod adott szárnyakat nekem
Te hittél bennem, mikor nem hitt senki sem
És ha gyönge volt a szél, Te magasra emeltél
Csak én tudom, hogy mennyire szerettél…

Úgy zuhanunk át az életen,
Hogy fel nem fogható hirtelen
Két ébren álmodó voltunk
És ez maradt nekem
Szüntelen csak az álmom kergetem.

Ma már más szemmel látom,
Homályos fátyol mögül néz rám, minden álmom
Néha arra vágyom, hogy ne is tudjam, hogy valaha éltek,
De el nem hagynak, el nem múlnak már.

Úgy zuhanunk át az életen,
Hogy fel nem fogható hirtelen
Két ébren álmodó voltunk
És ez maradt nekem
Szüntelen csak az álmom kergetem.
Szüntelen csak az álmom kergetem

Megjegyzés: Egy gyönyörű Caramel dal… a sok közül.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:

Elõadja: szallokadallal


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Műfordítás
· Kategória: Dal
· Írta: szallokadallal
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 133
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 148
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1589 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz