Minden jövőnek van múltja,
de a ma percén túlnyúlva
a múltnak nincsen jövője…
Csak jelene van a múltnak.
És egymáson az emlékek
egybeforrnak, szétcsúsznak…
Egyik tett fedi a másikat,
de nem tűnik el, megmarad,
és néha elég egy pillanat,
egy súlyos, mély gondolat,
s már a felszínen kiabál,
miről azt hitted, szundikál…
A jelenednek van jövője.
Amit, s ahogy megteszel,
ahogy hiszed, az leszel.
Az lesz oldója, kötője,
a holnapodnak lepedője,
létezésed szemfedője,
nyomaidnak hirdetője.
Minden mit adsz, vagy elveszel
nem kevesebb, több leszel…
gonoszabb, jobb, erősebb,
kártékonyabb, felelősebb,
nap-nap után, több leszel…
…
S amiről a jelen álmodik
S ahogyan viseled arcodat
Az fogja örökkön alkotni
a holnapod, s a tegnapodat…