Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fecskék, emlékbe…

, 544 olvasás, K.Mária , 19 hozzászólás

Megemlékezés

Elhagyott fűtetlen fészkek
szorítják a régi falat.
Nem rég, még pihével bélelt,
most sárkolonc tető alatt.

Megállok,
hallani vélem,
az ismerős boldog ricsajt,
pelyhesek hangos csivitjét
mikor anyjuk megjött hamar.
A röptetést
hajnali szélben,
ügyetlen szárnyuk
hogy verdesett,
de végül
elszállt mindenki délre,
s én várom,
hogy visszajöjjenek…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: K.Mária
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 19

Page generated in 0.0352 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz