Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Angyal küldötte (Életem múzsája)

, 334 olvasás, lambrozett , 4 hozzászólás

Szerelem

Életem múzsája, szelíd-szép szerelmem,
jöjj ide énhozzám, érintsük a Napfényt -
szád buja titkokat szívemig leheljen, s
csókod kortyolhassam reggeli italként.



Hajadnak lágyságát kezemben hordozom
minden egyes szála kedvencemül védett -
átfűzöm selymét a Sors-avult foltokon
erős lesz és tartós, sohasem kivénhedt.

Tekinteted szilaj és átütő szomját
bírja mindkét szemem boldog alázattal -
kifaragod véle hű, rajongó szolgád…
így műved ölében ébredsz a másnappal.

Lépteid mentében haladok ledéren…
ruháim eldobom, mert belül gyulladom -
megyek mögötted, mint fehér szemérem
csak bőröm világít, átlátva bún-bajon.



Életem múzsája, szelíd-szép szerelmem
szállj ide énhozzám, Angyal küldötte vagy -
repülj a vállamra, ne engedj elvesznem
karmaid vájjanak! Ott Kinn üvöltve fagy.

Megjegyzés: (átírva: 2014. július 21.-én, mert megérdemli)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 23
Jelenlévők:
 · alias


Page generated in 0.0365 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz