Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Úton 2.

, 428 olvasás, crazymom , 2 hozzászólás

Szerelem

Forró öledben szunnyad holnapom,
Agyam sötét falak közt körbe jár,
Kezemben ott a mindig telt pohár,
Kis utcanők osztoznak gondomon.

Az életem folyik le torkomon,
Az álmomat parányi kapszulák
Segítik, s reggel ők visznek tovább.
A hajnal hol talál, sosem tudom.

Szemed sötétje most az Istenem,
Tüzében izzik elveszett hitem.
Ne hagyj magamra, kell az oltalom.

Ígérem, érted bármit megteszek,
Erőt, ha kell, a Sátántól veszek.
A tegnap minden bűnét eldobom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Szonett
· Írta: crazymom
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 45
Regisztrált: 6
Kereső robot: 22
Összes: 73
Jelenlévők:
 · Öreg
 · showsaw
 · Takezo
 · Vox_humana
 · wiesztdora
 · zsoloo


Page generated in 0.1051 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz